2013. május 2., csütörtök

Paul és Moritz

Ezt a szívemhez nagyon közel álló családot volt szerencsém immáron másodszorra fotózni. Most már nehezített pálya volt, mert két örökmozgó rosszcsonttal kellett számolnom.
Vicces fotózás volt, a szülőkkel megint tök jót dumáltunk, amíg a picik végre aludtak egy kicsit még a fotózás előtt, mivel erre előtte nem lehetett őket rávenni. Alig vártam, hogy a kicsit is megismerjem, főleg azután, hogy a szülők teljesen másnak írták le, mint Pault.:) És tényleg. Teljesen mások.

Főleg a kis Moritzot nem kellett félteni, vagyis éppen hogy kellett.:) Szülei hozzám képest sokkal lazábban álltak hozzá, én ugyanis volt, hogy egyik kezemmel a tervezőtáblánál tevékenykedő kisfiút fotóztam, másik kezemet pedig a buksija fölé tettem, mert épp a tábla sarkánál gondolta, hogy jó lenne hirtelen felállni.:)

Betettem egy vicces képet is, amikor a gépbe nézve még kellő távra volt a srác, majd a másik pillanatban már az objektívet szerette volna letekerni.:))
A Moritz kezén látható kötés maradványai is amúgy egy aznapi sérülésre emlékei. Nem mintha ezzel sokat foglalkozott volna a délután folyamán...:)

Egy tuti: nem unalmas az élet két ilyen kis sráccal!:)

Remélem tetszenek majd a képek és azt még jobban, hogy kellőképpen visszaadják a délután hangulatát.





























Egyszer csak ezt látom: Moritz jött és az obimat akarta:))





Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...