2009. január 30., péntek

Az internettől a békákig vezető út

Azt hiszem, akkor valami makrós témával kezdem ehhez a képhez kapcsolódóan.:)

Portrait of the Little Prince of the forest

Rajmi javaslatai alapján a helyszínválasztás és felderítés, becserkészés és a kép elkészítése témában mélyedek el.

Általában úgy indul ez, mint sok más dolog. Az interneten.
Egyszer nekiültem és elkezdtem "nemzeti park természetvédeli terület látványosság Pest-megye" címszavakkal keresgélni.
A kedvenc helyemet az első találatok között jelenítette meg a kereső. Ez a Duna-Ipoly NP egyik gyöngyszeme, a Selyem-réti tanösvény, Ócsán.
Gyönyörű, még annyira nem felkapott, értintetlen. Nagyon érdekes mocsaras terület.

Ő az:

Nagyobb térképre váltás

Fogtuk magunkat, kicsit korábban kiautóztunk és láss csodát, az első alkalommal épp a fent említett réten apró levelibékák tömkelege ugrándozott. Nagyon kellett figyelni, hogy rá ne lépjek egyre sem.
Ez az időszak érdekes módon náluk április elején van. Akárhova néztem, mindenhol ott csücsültek. A bokrok ágairól megannyi apró kíváncsi szempár nézett vissza rám. :)
Kicsi korom óta imádom ezeket a teremtményeket, a bogarakkal egyetemben. Régen magam is hozzájárultam ahhoz, hogy sok kis ebihalból biztonságban béka fejlődhessen.:)

Amikor ez a fenti kép készült még vakut sem használtam soha, így sokkal kevesebb kép sikerült jól. Elég biztos kezem van, simán kitartok 1/8-at is jobb napjaimon, főleg még a jó kis beépített SR is segít, de mégse mindig megfelelőek a fények egy apró lény esztétikus megörökítéséhez. Nem rég kezdtem el a külső vakut (Pentax FGZ-540) használni erre, és még az is lehet, hogy egyszer jobb gazdasági helyzetben egy makróvakura is benevezek.:) Ez utóbbi szerintem portrézásra is nagyon kalésszul használható. Egyszer láttam egyuik kedves flickres hölgyeményről egy olyan fotót, ahol a szemében tisztán kivehető a kör alakú megvilágítás. Nagyon tetszett.
Állványt makróhoz kijelenthetem, hogy soha nem használtam. Egyszer volt egy vicces próbálkozásom egy Hama 3-lábú miniállvánnyal, de csúfos eredménnyel zárult: a gép objektívestül majdnem szegény modellre dőlt. :D
Egy monopodon viszont gondolkozom mostanában.
Kissé viszont elkanyarodtam.
Szóval ennyire apró teremtményeknél nem árt néha a 105mm-es makrót még egy Raynox makró előtéttel is megbolondítani. Kegyetlenül lecsökken a mélységélesség, de a hatás mindenért kárpótol - szerintem.:)
A K10D-nél is adottak voltak a szép színek így az utómunka nem volt túl bonyolult. Talán itt csak vágtam egy kicsit.

2 megjegyzés:

pihe írta...

Jó leírás lett így indításnak! Azon megdöbbentem, hogy nem használsz állványt. Makró-próbálkozásaim legtöbbjénél iszonyat nagy szórással sikerült éles képet készíteni, persze itt az 1:1-es leképezés és a nagy rekesz is elég limitáló tényező (és a záridőről még nem is beszéltem), de valahogy azt hittem, ez kizárólag állványos kategória. Mindig kicsúsztam az élesség-tartományból... F/16-hoz pedig iszonyat sok fény kell... nálam mindig itt bukik el a makrózás. :o( Így viszont még nagyobb tisztelettel nézem a képeidet.

Rajmund írta...

Köszi! Tetszik a blogod eddig, hasznos dolgokat írsz, nem baj, ha elkanyarodsz a témátől, sőt! :)

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...